2012. augusztus 15., szerda

A Gaudí-hexagon

Annyi időt és energiát fordítottam a burkolatok kiválasztására, hogy valahogy elsikkadt az egy szegény konyhafalburkolat, az a bizonyos a pult és a felső elem között.
Volt egy fehér vagy kék mázas kerámia felület a tervekben, de valamiért nem törődtem vele, mert azt gondoltam az oly széles kínálatban nem lesz túl nagy kihívás a csekély felület. Csak azzal nem számoltam, hogy ma már szinte mindenki - kivéve a multikat - csakis rendelésre gyártat / importál, így ha utolsó pillanatra hagyom, mely ráadásul a legtöbb gyár vagy forgalmazó átmeneti éves leállásával is együtt jár, az már bizony felvet problémákat.
Konyha "kihajtogatva"
Az egyiknek megszűnt közben a forgalmazása, a legtöbbet csak rendelésre ígérték szeptember végére, ami pedig azonnal lett volna - zömében üvegmozaik - nem tudtam a szívembe zárni. Az egy tömbből álló, ám csak egészében megvásárolható gyönyörű kőlap csillagászati árával, az import darabok beszerezhetetlenségével való szembesülést követően a hazai kályhacsempe és cementlap gyártókba kapaszkodtam, de itt is hosszú gyártási időkkel vagy 'patchwork' kínálattal szembesültem.
Konyha madártávlatból
Ekkor két alternatíva maradt: az utolsó mentsvárként fellelt újabb antiklerakat bontott cementlap kínálata, vagy valamiféle fémlap gyártatása. Ezért a minap célba vettem Szentendrét, ahol a régi bontott illetve új import cementlapok között próbáltam fehér, kék vagy szürke, esetleg fekete-fehér opciókból megfelelő mennyiséget is találni. A sok csoda között persze egyből elbizonytalanodik az ember, de azonnal tudtam melyikbe szerettem bele. Csakhogy ott volt ez a szokatlan forma, ami sehogy sem adta ki a 60 cm burkolási magasságot. Némi telefonos segítséget is igénybe véve addig ügyeskedtem, míg a fehér - világoskék - acélkék lapokból valahogy megoldjuk a burkolást.

Persze mit ad Isten? (mintha tudná, hogy blogot írok, és hát persze nyilván tudja) utóbb kiderült, hogy ennek a lapnak is története van:
Miután megvettem és kartondobozba bugyolálva hazahoztam a szükséges és készleten is rendelkezésre álló 32 db lapot derült ki számomra, hogy az a Gaudi által 1904-ben a Casa Batlló-ba tervezett cementburkolat replikája.
Múzeumban őrzik az eredeti öntőmintát
Fura, hogy álltam rajta és nem is emlékeztem rá.  Persze akkor még csak két gyerkőccel túlságosan lefoglalt minket a dilemma, hogy öngyilkosság lenne bármely nevezetesség szentélyébe vezető végeláthatatlan sorba beállni.
Nem nagyon szeretem az utánzatokat, főleg, ha kis ajándékdobozban árulják silányabb kivitelű miniatűr változatait a helyi szuvenír shopok. De ezt sem tudtam cementlapunkról a mai napig, utazásaink során szó mi szó többnyire nem keressük fel az effajta intézményeket. Így előbb boldog ráébredéssel, majd szolíd kétségbeeséssel töltött el az eredetre való ráébredés, hogy netán valami 'gagyiságot' vásároltam (bár ezt az ára nem támasztotta alá), így inkább utánanéztem jobban a lap történetének és a gyártónak.
Casa Milá részlet
Szóval Gaudínál tartottunk.... a lap végül nem az eredetileg tervezett helyre, hanem a Casá Milá kiszolgáló helyiségeibe került. És ez a hexagonális lap bizony híres iparművészeti remek (a New York-i MOMA-ban állandó kiállítási hellyel rendelkezik), mivel Gaudí természet és geometria egységét boncolgató zsenije találkozott egy cementlapgyáros marketingzsenijével. Az Escofet alapítója a gyár 1886-os indulását követően - a modernizmus hajnalán járunk - elsők között ismerte fel az építészet és az ipar szimbiózisának jelentőségét: kortárs művészeket, építészeket bevonva korukat megelőző anyagokat és technológiát volt képes megjeleníteni, méghozzá a projektek tárgyát nagyüzemi termelés keretében elérhetővé téve a 'népnek'.
1997-ben Barcelona városának felkérésére  a még mindig virágzó, de fő profilja szerint immár közterületi berendezéseket tervező és gyártó Escofet az eredeti öntőformák felhasználásával újragyártotta a lapokat hogy a Passeig Graciát burkolják vele Gaudí emlékére a méltán öntudatos katalánok.

Passeig Graciá és a Casa Milá A cementlappal
Ennek a cementlapnak már a formája is az organikus építészet maga: a hatszög a méhsejtek, a teknőspáncél, a hüllőbőr természetes motívumainak leképeződése, míg a lap felszíne a vízi élővilág absztarkciója. És ez a lap azt mondják valóban él, kétféle nyomatával: éles rajzolatait a ráeső fény hatására megjelenő dombormotívumok keltik életre.


Az általam vásárolt lap német gyártóját nyilvánvaló szálak fűzik Barcelonához, így az eredetivel miliméterre megegyező lapok azt sem tartom kizártnak, hogy valamiféle alvállalkozói viszony keretében jöttek létre, bár a két cég együttműködésére vonatkozóan nem leltem bizonyítékra, ennek keresésére amúgyis csak visszafogott sznobizmusom sarkallt, és a sztori teljességére való törekvés.
Az eredetivel azonos almazöld változat után feketét kezdtek még gyártani belőle, és íme ezek az általunk birtokba vett lapok a legújabb változatok az Escofet és a Via kínálatában egyaránt. 
Via-referencia
Nagyon szép ez a cementlap és bár nem láttam még példát a színek vegyes alkalmazására, a cikkcakkos-hullámzó egyveleg remélem nem töri derékba Gaudí koncepcióját, de talán az sem lesz tragédia ha nem ugyanaz a fényhatás éri, mint a híres sugárút felszínét.  És ha már valami 'idegennek' be kell kerülnie a házunk lehetőleg magyar díszítőelemei közé, az legyen egy kis darab Barcelona! Máris szeretjük.
Valami ilyesmit rajzol majd ki a burkolás - más színekkel persze


És íme néhány azokból, amikkel barátkoztam-próbálkoztam ide:

20 x 20 cm olasz matt mázas kerámia lap -
sajnos már nem érkezett volna időben
Erős Kft. 
Mindenféle mozaikok - itt matt üveg, de nem tetszik
 Sajnos közben megszűnt a gyártó (?!)
Mozaik Kft. Keszthely
Tetszett ez a mozaik, de mégis elijesztett a helyenként párducos minta
Acromat
Gyönyörű és fénylik, de irreális 38.000.- Ft / m2 árú német kerámia
Acromat  
Töredezett hatású metrócsempe - szeretem
Acromat
Mediterrános antikolt csoda - rendelésre
Acromat
Non plus ultra: a kedvenc teknőspáncél mintázatú kőlapom
300.000 - 500.000.-  Ft
Teliház Kft. 
Ezzel talán nem csak a Balaton, de a trópusok is beköltöztek volna a házba
Teliház Kft. 
Patchwork cementlap válogatás lett volna készleten, de nem passzolna ide
Moza 
Csodás egyszerű cementlap - sajnos csak rendelésre
Moza 
Kályhacsempe effekt mázzal
KeramikArt 
Kályhacsempe kevert mázzal
KeramikArt
Zita cikk-cakk tippje - de ilyesmit nem találtam
Régi cementlap, tisztítása drága lett volna, illetve a férjem "lemetlakizta"
AntikCentrum 
Túl spanyolos ... de azért nagyon szép cementlap
AntikCentrum
Szép és klasszikus, de mégsem az igazi
AntikCentrum
Kínomban már gipsz épületdíszeket is felburkoltattam volna - falszínre festve
Tolerián Antik
A réz falpanel ötlete - jól áll a konyhának, de az utánajárásig már nem jutottam





2012. augusztus 11., szombat

'Hetijelentés'

Nagyon igyekszem türelmesnek lenni, és persze nagyon jó lesz a vénasszonyok nyarán és azon túl még sok éven át élvezni a ház nyújtotta örömöket, de meglehetősen idegörlő a teljes augusztusra ott tervezett nyaralás helyett a heti ingázásra költeni a nyaralás árát, és látni ugyan fejleményeket, de egyben szembesülni azzal, hogy itt mi augusztusban már egy napot sem fogunk eltölteni; bár igazság szerint azzal is: mennyire szép és szerethető lesz ez a ház a végén! 




Íme a heti fejlemények: 

Elkészült Kelet-Közép-Európa valószínűleg legszebb téglafala a leendő terasz lezárásaként. Segített, hogy az építésvezető fejébe vette: bebizonyítja, hogy a számára külsőre csak egy kőművesproduktumot jelentő téglakályhánál ezerszer szebbet tudnak készíteni. Hát tulajdonképp  azt kell mondjam sikerült. A falbeugró szándékosan letisztult formavilága saját érdemem, közepére kerül a még tavaly beszerzett bontott gipsz angyalfej. 





A terasz burkolata még mindig lóg a levegőben. Nagyon szerettem volna természetes követ ide, de még nem találtunk olyat és olyan áron, ami ne jelentene komoly tehertételt tekintve a terasz jelentős méretét.  Így a kivitelező győzköd az antikolt térkő mellett, magam pedig kapaszkodok mindenféle természetes anyagba ami fellelhető; el kell dönteni hamarosan. 

Leier Castrum térkő: 5200.- Ft / m2
Antik bontott kerámia (!) térkő: az ár alku tárgya
Kígyókő lapok: 7200.- Ft / m2

Halad a gépészet, elkezdték elhelyezni a fűtéscsöveket, és megkapta a végleges aljzatot az első helyiség. A tetőt, manzárd födémet szigetelik, felkerült az álmennyezet. 



Elkészült az utcafrontról a bejárathoz vezető híd fémszerkezete. 


A gyerekek persze már az építési területen is találnak elfoglaltságot, azért nekünk elég stresszes az aktuális fejlemények megbeszélése mellett arra is koncentrálni, hogy egyikük se kössön ki fejjel a betonkeverőben, ne verje ki a másik szemét a kardként lobogtatott betonvassal és miért is ne az új szandáljában szánkózna épp valamelyik a sóderdombon. Azért mivel alapjában jól nevelt gyerekek, többnyire beérik az izgalmasabb munkafolyamatok szemlélésével, a munkások faggatásával, az agyagos talajba vésett rajzokkal, vagy a kövekből és kavicsokból készült építményekkel. Azt azért megengedtük, hogy mindenkinek kerüljön kéznyoma a jövőben is látszódó betonba. ..




2012. augusztus 4., szombat

Gondok és megoldások

Mivel a kocsim amúgy méretes csomagtartója épp vas asztallábakkal és a szinterezőtől visszakapott falikútakkal volt tele, a ház ura pedig gipszben feküdt otthon, egyedül tornáztam ki a már emlegetett 120 cm széles duplamosdót a garázs mélyéről, majd jobb híján a két üléssor közé döntve helyeztem a kocsiba, hogy elvigyem az asztalosnak, aki majd a régi parasztasztalból mosdóasztalt készít hozzá. Átkeltem a városon: Budáról Isaszegre, majd átkeltem Isaszegről Solymárra, a másik asztaloshoz, aki viszont a másik mosdókomódnak áll épp neki. Mikor a 40 fokban vitézül helytálló bébivel együtt hazaértem pár óra múlva, érkezett a telefon 1. számú asztalostól, hogy a kibontott mosdó keresztben végigrepedt - minden bizonnyal a nem túl átgondolt szállítás következtében. Egy gyors gutaütést követően már épp másik mosdó(k) kényszerű beszerzésének kezdtem utánanézni, mikor az asztalos megnyugtatott: festék- és ragasztóguru ismerőse biztosan meg tudja oldani, én pedig úgy vagyok vele, hogy mivel egy antik mosdóasztalon lesz, engem legalábbis egyelőre bizony nem fog zavarni egy látszó repedés, feltéve ha funkcionálisan nem okoz problémát.



A héten az építésvezetőnk azzal hívott fel, hogy a gépész kivitelező nem hajlandó az egyébként gépészmérnök által megtervezetteknek megfelelően a kályhapatkót a központi fűtésre kapcsolni. Miután konzultációt hívtunk össze a tervet készítő mérnököt is odacsődítve, persze egy semmiség kapcsoló beiktatásával megoldódott a dilemma. Ezek után amikor a szokásos heti bejáráson a gépészkivitelező csípőre téve a kezét elém állt és megkérdezte, hogy fogom kinyitni a konyhaablakot, ha elé terveztem a mosogatót, azt hiszem nem véletlenül nem kérdezett többet. Miközben tekintetemmel legalábbis felnyársaltam, kizsigereltem és lenyeltem keresztben, mosolyogva javasoltam neki, tanulmányozná át újra a megadott szerelvénylistát, melyben kifejezetten ablak alá szerelhető, lecsatlakoztatható csaptelep szerepel adott helyre.  Amúgy pedig közel sem úgy haladtak, ahogy elvárható, a múlt hét végére tervezett aljzat kiöntés még csak ezután kezdődhet majd el. 
Amikor hazafelé jövet még felhívott az építésvezető, hogy a gépész közölte: nem lehet az íves zuhanyfalra csaptelepet szerelni, már igazán dühös lettem, majd miután tisztáztuk, hogy az amúgy 10 x 10 cm-s kockákkal burkolandó falon a két darab érintett burkolatelemet a csaptelephez egyenesítjük, elhatároztam: újabb ejnye-bejnye levélben leszek kénytelen elégedetlenségemet írásba önteni a generálkivitelező számára, felhívva figyelmüket - ha elfelejtették volna - az átadás határidejére és a kötbérre, melyet nyugodtan varrhatnak aztán a kekec gépész nyakába.... 




A belső tekintetében fájó szívvel lemondtam a fellelt gyönyörű faoszlopokról, mert a fölé belógó vaskos áthidaló alatt féltem hogy inkább lenne szánalmas, mint szép. Így a kinti oszlop egyszerű vonalaira hajazva betonból készítjük ide a két megfelelő darabot, mely fényes fehér zománcfestéket kap majd. Az étkezőbe próbálgattam a bontott épületdíszeket, melyek polcként is funkcionálhatnak majd. Tovább hajkurászom a lámpákat és elvittem az autófényezőhöz a fiúszoba ékének szánt Ikea ágyat, bár a fradizöldnél valamivel melegebb árnyalatot választottam hozzá.