A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növények. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növények. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 6., péntek

Kerti huncutságok: Kordonfa

Az utolsó hetek elképesztő hajrájában odáig jutottunk, hogy a növények nagy részét kihelyezték és részben kiültetésre kerültek, hogy jóvá tudjam hagyni látványilag is a gyűjteményt. 

A növények zömét a kertépítő vadászta össze, a pálmaházból azonban személyesen válogattuk a növényeket Attila segítségével. 


Illetve tavasz óta készülünk, de így éppen időben jutottunk el augusztus utolsó hetében Kovács Gyula pórszombati erdészhez, aki elképesztő gyűjteménnyel, mintegy 1800 fajtával rendelkezik régi őshonos magyar gyümölcsfákból, melyek közül sok szó szerint a kipusztulás határán áll, gyakran egy-egy utolsó ismert példányról vett vesszőkből olt fákat az utókornak. Ezek olyan fajták, amelyek se metszést, se vegyszereket nem igényelnek, csak nőnek és lesz rajtuk bio gyümölcs. Jó, majd csak pár év múlva, dehát nem érünk rá?  


Íme a göcseji bőralma, a kalotaszegi nyári fehér alma és a
szeptemberi érésű őrvidéki bobovec alma, aztán a nyári- és őszikörte, 
a szomolyai csersznye, a hosszú szilva, a birs és a naspolya.
És még három mogyoró a vasúti sín eltakarása végett

Íme még egy kisfilm 2 részben Kovács Gyula valóban áldásos tevékenységéről:




A gyümölcsfák kapcsán egy nézetkülönbség adódott az oltványok atyja és a kertépítőnk között. Igyekeztünk a hosszúkás kert szomszéd felöli kerítését változatosan befuttatni, hogy ne legyen falszerű, így merült fel, hogy a veteményes mellé két kordonfát nevelünk. A módszer ellenzői szerint ez egy újkeletű kertészeti hóbort, de ez korántsincs így.  


Az "espalier" technikája egészen a fáraókig és a Római Birodalomba nyúlik vissza, melyet aztán a középkori Európában fejlesztettek művészi tökélyre. A 2D-sre átprogramozott fa várak, kolostorok relatív kicsi udvarában a dekoraspektuson túl kézzelfogható praktikummal bírt a helykihasználás terén. 


Népszerűvé vált továbbá olyan klimatikus viszonyok között is, ahol a napsütéses órák száma relatív csekély - így például Angliában - mivel a falak elé nevelt fák így tökéletesen védett fekvésbe kerülnek és a fal által felvett majd leadott hő kiegészíti a nap energiáját.


Vissza az ellenzőkre. A helyzet az, hogy a módszerrel kétségtelenül beavatkozunk a fa normál növekedési folyamatába, bár szerintem túlzó gondolat, hogy olyan lenne ez mint a gúzsba kötött kínai női lábak. A sérelmezett erőszak a fa megtévesztésében is megnyilvánul, gyakorlatilag elhitetjük vele, hogy idősebb mint amennyi. Miközben természetes felfelé törekvését "keretek között" tartjuk, a lombképző hajtásokat pedig folyamatosan lemetszük a nyár folyamán, a fa jobb híján éveket "megspórolva" minden erejével a gyümölcshozamra fog koncentrálni. Így megfelelő bánásmód mellett fürtökben lóg majd rajta a termés. Úgy legyen. 


Ezek miatt a beavatkozások miatt ellenezhette a fák atyja is a módszert, amit - tekintve motivációit - őszintén meg is tudok érteni. Mégis úgy döntöttünk, kísérletezünk kicsit egy-egy alma és körtefával, mert szerintem a hagyományos metszés semmivel sem különb, főleg amilyen rondára tudják időnként megcsonkítani a fákat. Egyébként pedig a szőlőt is éppen ezzel a módszerrel műveljük, ugyebár. Nem beszélve a bonsairól. 


Kordonfát egyébiránt nem csak gyümölcsfákból nevelhetünk, a kimondottan intenzív növekedésű hárs, gyertyán, stb.. fákból is csodás kordon nevelhető, akár sövény vagy futó-kúszó növények helyett is (még lakótelepeken is alkalmazzák). Persze a déli fekvés megkerülhetetlen és az öntözés sem árt neki, főleg ilyen nyarakon. 


Egy hazai példa az 'új' Deák téren. A fotón nem
látszanak a koronák fémvázai, de én ma láttam
őket a saját szememmel.


Aki szeretne próbálkozni ilyesmivel, a Youtube keresőjébe az espalier szót beírva szemléletes útmutatókat találhat, a Wikipedián pedig megtalálható a kompatibilis fajták névsora is. 



Visszatérve a saját kertünkre csak annyit, hogy az utolsó nyári napokban családunk gyakorlatilag integrálódott a kertépítők soraiba, a felnőtt férfiakból álló csapat a gyerekekkel együtt konkrétan megkönnyezte a búcsúzkodást. Mi azóta két nappal iskolakezdés előtti visszatérésünkkel mély víz jelleggel kénytelenek voltunk gyorsan visszazökkeni a fővárosi miliőbe (az átállásról, vidéki életről majd még később), a kertépítők pedig még dolgoznak, íme egy rakás fotó ottlétünkkor és azóta: 

Az előkertünk két különböző fázisban. És hogy mi lesz belőle pontosan? 
Erről majd egy következőben...


Az első adag növény sötétedés után érkezett, ezért a másnap reggel
olyan volt, mint a Mikulás-várás: pizsamában, papucsban, kávéval
robogtam ki a kertbe gyönyörködni. Az áfonyabokor terméssel érkezett:)
És csak gyűltek a növények...

A teherautón a mama kedvencei: 
a gyerekek és  a csüngő japán akác
ilyen lesz ha nagyobb lesz: a Sophora japonica pendula


Bobcat segítségével került a császárfára 
a sokáig keresett háromszemélyes fészekhinta


Betti, a kertterv elkövetője, vagy huszonnyolcszor rendezte át a
papíron már átbeszélt növényeket és egy nagy adagot elvitetett,
hogy újakat rendeljen helyettük. Művészi állűrök, és kicsit
zavarták őt a megrendelő kérései is, de kétségtelenül nagyon alapos.
 
Illetve a terv megvalósulva is zseniális, így minden mást elnézek.
Ronda beton kútakna before...
... egy kis varjúhájszőnyeg ...
... és voilá: beton eltűntetve
A téglafalra kapaszkodnak majd a kúszó hortenziák, alattuk
összenő a palástfű. A falat korallberkenye sövény váltja fel,
a kerítés mentén lejjebb pedig kúszó kivi takar majd a szomszédtól


Kerti hobbimunkálataim eddigi egyetlen terepe: a ház
melletti rézsű is kap némi tuningot, a betonfal reméljük
hamar eltűnik a lecsüngő növények alatt. 
Végre zöld mindenfelé. És Betti még mindig pakol...


A rengeteg növényt szinte elnyeli a kert,
mintha sose lettek volna annyian...
A veteményes is kezd kivirulni.  A fekete bádogfedéssel még barátkozom
de hosszú távon ez volt az egyetlen épkézláb megoldás a tégla védelmére. 
Innen nézve a bejáratot két oldalról gránátalma és füge őrzi majd,  
a veteményes mellett a kerítés felöl lesznek a kordonfák. 
A túloldalon a felsőbb régiókba vezető tölgy lépcső mellett és azon túl 
a bogyós gyümölcsök bokrai és fűszerkert testesítik meg az "ehető kert" koncepcióját.




És íme az azóta a kertépítők által küldött fotók. A szikkasztó tószerűen kialakítva, amibe benyúlnak a kerti zuhany pallói. A kertépítők előző munkaterületéről örököltünk némi gyepszőnyeget, a fennmaradó területet már bevetették. Mire az önkéntes távolmaradás után visszatérünk pár napra - ezúttal gyermekek nélkül, évfordulót ünnepelni - a hónap végén, már gyepkezdemény is lesz.










2013. július 17., szerda

A Pálmaház növényei


Januári látogatásunk a Pálmaházban nem maradt folytatás nélkül. Az intézmény vezető-kurátorával, Schall Attilával többször találkoztunk és sok jó ötletet adott a kerttel kapcsolatban. Attila - talán megbocsátja - egy őrült, na persze növény relációban és feltétlenül jó értelemben. A valóban melegházi viszonyokat kívánó hibiscus-  és frangipani mániáján túl másokban is szerencsére kiéli szakmai elhivatottságát és fáradhatatlanul nevel olyan növényeket, melyeket nem feltétlenül találunk minden kertészetben. 

Magokkal, egyebekkel persze mások is foglalkoznak, de én őszintén szólva csak a szememnek hiszek. Amikor a közelmúltban újabb látogatást tettünk a Festetics Kastély előző rendszerekben sitt-depóvá silányított és Attila által újra felvirágoztatott Pálmaházában - melyet egyébként Eiffel műhelyében terveztek és építettek -,  teljesen elgyengültem a sziklakert és a park néhány más növénye láttán.





Így rövidesen újra konzultáltunk és megbeszéltük mely védencei passzolnak leendő kertünk stílusához, a klímához, a speciális talajviszonyokhoz és az általunk vállalható karbantartás mértékéhez. Ők azok, akikkel immár a Magnólia Art kedves csapata kalkulálhat a kiültetési tervben:


Arany virágoszlop - Asphodeline lutea

A kelet-mediterrán térségben őshonos bokrosodó tövű, rizómás évelő teljes napot és jó vízelvezető talajt, évelőágyást, esetleg sziklakertet kedvel. Így néz ki jelenleg a Pálmaház sziklakertjében a nyáron fürtökben termelődő gömb alakú magházakkal, és korábban, késő tavasszal illatos csillag alakú sárga virágzatával. 



Kék iringó - Eryngium planum

Igénytelen szárazságtűrő zellerféle évelő. Ami mégis nemesíti, az egész nyáron át tartó élénk acélkék virágzása - feltéve ha szintén jó vízelvezetésű talajba kerül és állandóan éri a nap. Nálunk sziklakertbe kerülhet, egyébként a bronchitis gyógyítására és szívnyugtatóként is használják a farmabotanikusok, így ha nem érünk végre a mindennemű építkezések végére nagyon hamarosan, esetleg csak beszerzek párat ebből a fenyegető szívinfarktus ellen.





Kaliforniai kakukkmák - Eschscholzia californica

A pipacs távoli, egynyári rokona, mely a hazai változattal ellentétben júniustól akár szeptemberig is virágzik. Ha valaki nagyon vad kertről álmodna, hagyhatja elhullatott magjairól is szaporodni és tobzódhat a sárga-narancs virágszőnyegben, de vethetjük tudatosan márciusban és karbantarthatjuk ritkítással napos virágágyunkban. Gyógynövényként csökkenti a stresszt, úgyhogy ő a másik mentsváram elhúzódó építkezés esetére. A fotókon a Pálmaház sziklakertjében most,  és szegélyként az őshazában.



Kövirózsa - Sempervivum változatok

A kövirózsáknak is sok érdekes változata kapható a Pálmaház kertészetében



Kasvirág (vagy Kúpvirág) - Echinacea változatok

A kasvirág hosszú illatozó virágzása és könnyen tarthatósága miatt jól ismert a magyar kertekben, de a  természetes gyógymódok vagy a homeopátia hívei is hallhattak róla eleget elképesztő sokoldalúsága kapcsán. Főként gyökerét immunerősítésre, köhögéscsillapításra, gyulladásgátlásra, külsőleg pedig sebgyógyításra, bőrgyulladások ellen alkalmazzák.
A fenti erényeket felsorakoztató bíbor kasvirágon kívül azonban több érdekes hibrid közül válogathatunk itt. Utóbbiak kiültetésre várva kókadoztak még kicsit ottlétünkkor, de állítólag ugyanazt az üdeséget tudják ők is.  És színjátszó - irizáló virágkúpot.




Bíborvörös délvirág (vagy Kristályvirág) - Delosperma cooperi 

Dél-afrikai származása ellenére hazai sziklakertekben is otthonos a pozsgás évelő, amely elterül, leomlik ha jól érzi magát a tűző napra ültetve. Nem tudom van-e esélyünk, és ha igen milyen hamar örvendeztet meg minket az eredménnyel, de valami olyasmit várnánk tőle, mint a második fotón.




Sorsfa (vagy Végzetcserje) - Clerodendrum Bungei

Ez a drámai nevet viselő cserje eredetileg Ázsiában őshonos, de védett fekvésben nálunk is jól érzi magát. A gyökérsarjak által széltében erős bokrosodásra hajlamos növény növekedése ha úgy akarjuk jól irányítható inkább a magasabb régiókba már némi hobbi-metszéssel is, de megéri, mert akárhogy is, késő nyáron szép nagy illatos virágokkal fog minket jutalmazni félárnyékos helyén. 




Argentin pillangófa - Caeselpinia gilliesii

Aktuális kedvencemet is úgy tűnik tarthatjuk a kertünkben némi szerencsével. Bár ez az akácféle alapvetően inkább mediterrán környezetben honosodott meg Európában, védett fekvésben és a délutáni tűző naptól védve jól érzi magát, lécekre feszített fóliatarással pedig köszöni szépen áttelel. Épp most virágzik és alakítással cserjévé vagy ki fává is nevelhető. Részemről több formátumát is el tudom képzelni a kertben.




Mocsári hibiscusok - Hibiscus moscheutos

Ha valamiben biztosan számíthatunk Schall Attilára, az a hibiscusok fajtáinak sokasága. A mocsári változatnál nem is találhatnánk látványosabb növényt a vádink köré, színekben és formákban tényleg igazán változatosak, július-augusztusban pedig folyamatos és látványos virágzással dobják majd fel a nyári itt tartózkodást.



Gránátalma - Punica granatum

Ha nem is a mi klímánkon valószínű a nagy antioxidáns tartalmú termések tömkelege, napos kerti fal közelében hosszú életű bokrunk vagy kis fánk lehet belőle, amely látványosan virágzik és leveleivel is díszít. Az általa közvetített termékenységgel a három gyermekkel megáldva már nem feltétlenül szeretnénk (vissza)élni, de szimbolika-repertoárjából a bőség és a szeretet továbbra is jöhet. És a pálmaházban nevelt többféle színváltozatból több is akár, mert szeretjük...





Agave

Az óriás pozsgás homokos talaj kedvelőjeként nálunk inkább csak dézsanövényként fordulhat majd elő, de lehet, hogy megpróbálkozunk pár kiültetett és szárazon teleltetendő darabbal, mert nagyon látványos, főleg lépcsők, kerti útak mentén. A már csak villástargoncával elmozdítható életkornál azért lehet hogy majd feladjuk a téli átmozgatást és yuccával pótoljuk.






Csíkos káka - Scirpus lacustris albescens

Nem kérdés, hogy a vízparti növény a vádi környékére kívánkozik....



Talinum paniculatum

A halvány élénkzöld leveleknek a felhőszerű rózsaszín virágokkal nincs is nagyon magyar neve. Mivel kedveli a nedves talajt és a napot, jöhet a vádi környékére. Állítólag könnyen elszaporodik, de majd meglátjuk, hogy a mi klímánkon is ilyen pajkos-e.  Némi figyelemmel meggátolható a magszóródás, illetve az előbújt növényt könnyen tovább lehet adni, mivel jól tűri az átültetést. Konyhapénzt is csinálhatunk belőle virágosoknak értékesítve az erre a célra is előszeretettel használt dekoratív növényt.





A következőkben az egyéb kiszemelt növényekről, őshonos magyar gyümölcsfákról lesz szó....