Kicsit visszaugorva az időben most írnék akkor arról, hogy álltak végül össze a belső terek tervei.
Szóval 1-2 hetente "konzultáltunk" a "stylist"-tal, és egy-egy ilyen - egyébként időnként igen vidámra sikerült, de kellően intenzív - tête-a-tête alkalmával hosszasan ötleteltünk, átnéztük mindkettőnk előző találkozás óta összegyűjtött dolgait. Utána ki-ki ismét nekiült - Zita a kreatív oldalról rakta össze, amit az újonnan megbeszéltekből érdemesnek talált a kiemelésre vagy ha én kértem vizuális megerősítést egy-egy ötletéhez. Én pedig infó-, forrás-, ár- és képvadászat által próbáltam szűkíteni a kört, közben emailben, telefonon csereberéltünk felmerült ötleteket, képeket, újabb forrásokat.
Épp annyi segítséget kaptam, amennyire szükségem volt, ami pedig nem vált be, azon könnyen túlléptünk, szerencsére volt még miből meríteni. Rengeteg jó ötletet és ihletet kaptam annak megvalósításához, amiben magam is hiszek: hogy lehet féktelen anyagi ráfordítás nélkül, csupán kreatív ötletekkel és némi merészséggel megalapozni a ház ránk szabott, egyedi hangulatát. Kezdtem magabiztosságra szert tenni a különféle stílusú és korú tárgyak gondolati vegyítésében és annak megtervezésében, hogy a helyiségek funkciójuk szerint önálló karakterrel is bírjanak, de mégis egységes maradjon a kép.
Aztán úgy alakult, hogy hamarabb kellett leadni valami kézzelfoghatót a kivitelezőnek, minthogy igazán a végére értünk volna, például a gyerekek terei még szinte érintetlen állapotban voltak, így szokásos lendületemmel nekiültem, és a részletes leírások mellett saját vizuális kreációval is megörvendeztettem a - le a kalappal - zavarba egyáltalán nem jött építésvezetőt.
Szóval 1-2 hetente "konzultáltunk" a "stylist"-tal, és egy-egy ilyen - egyébként időnként igen vidámra sikerült, de kellően intenzív - tête-a-tête alkalmával hosszasan ötleteltünk, átnéztük mindkettőnk előző találkozás óta összegyűjtött dolgait. Utána ki-ki ismét nekiült - Zita a kreatív oldalról rakta össze, amit az újonnan megbeszéltekből érdemesnek talált a kiemelésre vagy ha én kértem vizuális megerősítést egy-egy ötletéhez. Én pedig infó-, forrás-, ár- és képvadászat által próbáltam szűkíteni a kört, közben emailben, telefonon csereberéltünk felmerült ötleteket, képeket, újabb forrásokat.
Épp annyi segítséget kaptam, amennyire szükségem volt, ami pedig nem vált be, azon könnyen túlléptünk, szerencsére volt még miből meríteni. Rengeteg jó ötletet és ihletet kaptam annak megvalósításához, amiben magam is hiszek: hogy lehet féktelen anyagi ráfordítás nélkül, csupán kreatív ötletekkel és némi merészséggel megalapozni a ház ránk szabott, egyedi hangulatát. Kezdtem magabiztosságra szert tenni a különféle stílusú és korú tárgyak gondolati vegyítésében és annak megtervezésében, hogy a helyiségek funkciójuk szerint önálló karakterrel is bírjanak, de mégis egységes maradjon a kép.
Aztán úgy alakult, hogy hamarabb kellett leadni valami kézzelfoghatót a kivitelezőnek, minthogy igazán a végére értünk volna, például a gyerekek terei még szinte érintetlen állapotban voltak, így szokásos lendületemmel nekiültem, és a részletes leírások mellett saját vizuális kreációval is megörvendeztettem a - le a kalappal - zavarba egyáltalán nem jött építésvezetőt.
Íme.
A kerti nagy teraszra még keresem a szép, de megfizethető sötét színű természetes követ. Bontott kockakő az autóbeállónak és tűkocka járda, némi díszkavics, és persze a visszatérő bontott tégla - kerti út, és a terasz szomszéd felé emelendő válaszfalának formájában.
(Hú és még tartozok a kerttervezéssel is!)
A gyerekfürdő terve legalább annyira jó lett, mint amilyen nehezen állt össze. Kérdés nélkül idekívánkozott a korábban már mutatott bontott lakatosszerkezetből álló zuhanyfal. Azért is volt ez nehéz, mert a gyerekek ugye nem lesznek örökké azok - sajnos, és egy burkolatot mégiscsak nehezebben bont le az ember x év múlva. Szerettem volna valami szellős, nyárias hangulatot, a gyerekek szintjén is értelmezhető eleganciával. Mivel nagyon tetszett nekem a fotózott deszkafelület a koncepció tervben, több holtvágány után Zitának jött a remek ötlete, hogy tegyük fel a fürdőfalra parapetmagasságig: különféle régi bontott deszkák felületkezelve, több színnel festve, összecsiszolva, csónaklakkal lekenve. 10-15 cm-es kiugrását egy betonpárkány zárná, remek pakolóhelyet is adva. Burkoló helyett így asztalos kell majd ide, de könnyen lehet, hogy összességében még jobban is járunk, látványban mindenképp. A hozzápasszoló padlón is sokat molyoltunk, de a legegyszerűbb lesz megint igazán szép: a zuhany falaira is felfutó, színezett bézs beton vagy mikrocement. Matt kőstukkó festés a falakon, régi, festett konzol vagy komód mosdószekrény, modern fali csaptelep és még keresem a megfelelő falikart és csillárt, amikbe bele kell valahol szeretni. Voilá.
Nem akartam ennyit írni, így most folyt köv...
A külső
Tehát van itt púderes vakolat, sötét nyílászárók, lakkozott bejárati ajtó, az ismétlődő kovácsoltvas minta, előtető opciók, beton párkányok, teraszok és lépcső.
A kerti nagy teraszra még keresem a szép, de megfizethető sötét színű természetes követ. Bontott kockakő az autóbeállónak és tűkocka járda, némi díszkavics, és persze a visszatérő bontott tégla - kerti út, és a terasz szomszéd felé emelendő válaszfalának formájában.
(Hú és még tartozok a kerttervezéssel is!)
Gyerekek, gyerekek...
A gyerekek előterében megmarad az eredeti téglafal, persze javítva, tisztítva, olajozva. Adta magát ide a korábban beszerzett "Casino" neon és ez tovább inspirált némi gengszteres hangulatot. Nagyon értékeltem férjem lelkesedését, akinek nevéhez a "zongoralakk-fekete" és pink lakkozott ajtók ötlete fűződik (ha megnőnek majd átfesthetik). A teljes szint a Berry Floor "smoked oak" laminált padlóját kapja, szürke mdf lábazattal, selyemfényű mennyezettel. Szecessziós / art deco falikarokra még vadászok. A lépcsők szizál padlószőnyeg burkolatot kapnak.
A lányszoba fehér falaira léc falkazetták kerülnek, a mennyezeti világítást gipszrozettákba süllyesztett izzók adják majd. Fehérre festett felújított régi bútorok, saját kárpitozású antik fotelek, na jó, összességében azért a sugalltnál kevesebb rózsaszín, de mindenképpen sok színes textil.
A fiúszobában teret kap némi ipari hangulat: vintage műszaki rajzok kerülnek az egyik falra, a sötétszürke lábazati rész ugyanezen a szakaszon fóliázott, írható lesz. Nem tudom hosszabb távon is sikerül-e kiengesztelnem a fiúgyereket egy Puskás plakáttal, miután az Ikea zöld-fehérben kapható kanapéjának viccből bedobott ötletét lelkesen magáévá tette, majd a helyette beszerzett szuper kis barna kord retro fotelt apuka szólta le, de nagyon, a füle hallatára. Egyébiránt a bútorokat meglévő Ikea ágy és aukciós oldalon "guberált", tetszőlegesen egymásba rakható fém szerszámtároló- és, borosrekeszek adják, a beépített szekrény egy régi szétbontott elődjétől örökölt festett ajtókat kap. Még némi szín és gyerekesség elfér majd textilek formájában.
A gyerekfürdő terve legalább annyira jó lett, mint amilyen nehezen állt össze. Kérdés nélkül idekívánkozott a korábban már mutatott bontott lakatosszerkezetből álló zuhanyfal. Azért is volt ez nehéz, mert a gyerekek ugye nem lesznek örökké azok - sajnos, és egy burkolatot mégiscsak nehezebben bont le az ember x év múlva. Szerettem volna valami szellős, nyárias hangulatot, a gyerekek szintjén is értelmezhető eleganciával. Mivel nagyon tetszett nekem a fotózott deszkafelület a koncepció tervben, több holtvágány után Zitának jött a remek ötlete, hogy tegyük fel a fürdőfalra parapetmagasságig: különféle régi bontott deszkák felületkezelve, több színnel festve, összecsiszolva, csónaklakkal lekenve. 10-15 cm-es kiugrását egy betonpárkány zárná, remek pakolóhelyet is adva. Burkoló helyett így asztalos kell majd ide, de könnyen lehet, hogy összességében még jobban is járunk, látványban mindenképp. A hozzápasszoló padlón is sokat molyoltunk, de a legegyszerűbb lesz megint igazán szép: a zuhany falaira is felfutó, színezett bézs beton vagy mikrocement. Matt kőstukkó festés a falakon, régi, festett konzol vagy komód mosdószekrény, modern fali csaptelep és még keresem a megfelelő falikart és csillárt, amikbe bele kell valahol szeretni. Voilá.
Nem akartam ennyit írni, így most folyt köv...
