A mai amúgy is borús napon családomtól magamrahagyottan indultam neki az autópályának, miközben továbbra is súlyosan nyomasztott a tömörfapadló kérdése.
Azóta vagy százszor néztem meg a kapott fotókat, az összegyűjtött anyagokat, beszéltem többször az illetékesekkel, de úgy tűnt, nem lehet fájdalommentesen korrigálni a fektetési hibát, és ma kellene színt vallanom.
Elveszett lelkiállapotomban érkezéskor felvérteztem magam lelkes apósommal; a háznál épp a biztonságtechnikai szerelvényezés folyt. Leragadtunk ennél a témánál, valamint némi műkő- és térburkolat kérdéseknél, így jó idő eltelt, mire szembe találtam magam: a csodával:
 |
| ... na nem a mopsz fenekére gondolok, és nem is a gerendába fúrt lámpára - az mi, különben is.??? - "for Christ's sake!" |
 |
| ha viszont ebben nem látod a szépséget, kérlek ne olvasd tovább, rossz blogon keresgélsz !!!.... |
Ha ez az oszlop szerepelt volna a hónapokon át kutatott "webirodalomban", biztosan nem is keresek tovább. A sok megálmodott de meg nem talált-, a számos kizárt- vagy nem kivitelezhető-, a túl bonyolult-, vagy túl költséges verziók után a végül fehér zománcfelület alá ötletelt alapanyag kiválasztása -teljesen véletlenül- annyira jól sikerült, hogy az építésvezető -bár remélte hasonló reakciómat-, nem merte biztosra venni: teljesen levett a lábamról a nem várt felület. Fel sem merült többé a lefestése: szerelem első látásra, és kész - épp így, ahogy van:
Hogy az "acél-vízvezetékcső-és-beton" oszlop tette-e velem - nem tudom, de ezek után békét kötöttem a keresztberakott füstölt rusztikus tölgypadlóval is. A korábban kapott fényképek ellenében matt cognac-olajos mély-meleg felülete végül is nem kurtította le annyira a szerencsére így is nagyvonalú teret. Nem állítom, hogy soha többé nem jut eszembe: mi lett volna ha?, de békét köthetek vele, azt hiszem - ahogy Dan kapitány is tette idővel...
Egy kisebb baki azért megint történt: a terasz korlátját az oszlopok közé kellett volna ékelni, de valamiért kívülről az oszlopok köré építette a lakatos. Bentről ez a tér megnövekedése miatt előnyös, de kintről épp az oszlopok századfordulós szofisztikáltságát vágta agyon. Kérdéses, hogy ki lehet-e venni. De az ördög ott van a részletekben: ez így nem az igazi.
A többit képekben feliratokkal:
 |
| Felkerültek a francia-erkély korlátok... |
 |
| ... és a terasz korlátok - noha "öregkoromra" úgy tűnik tériszonyom lett |
 |
| Helyére lelt az Artkraft angyal |
 |
| Szintén megbékéltem a térburkolat mintájával: játékos... |
|
| ...és a lehullott levelektől már-már patinás |
 |
| A konyhába beállításra került a leszállított hűtő, de még nem kapott szép keretet a "Gaudí-falburkolat" |
 |
| Odavagyok a beltéri ajtókért - és a frissen felmosott indiai mészkőért |
 |
| A nyílászárók a márványkockáknak is jól állnak - és a GSI szaniterének.. |
 |
| Nem rossz a szőnyegpadló, de nem is olyan, mint amit három hét utánajárással kiválasztottunk - vesszenek a hollandok! |
 |
| Vakuval s anélkül sem adja vissza a többitől egyedül eltérő fuxiás-bordós lányszoba ajtószínt a fotó - de szuper lett! |
