Nagyon nehéz most Budapesten "üldögélni", mikor az utolsó simítások zajlanak - és amikkel azért akadnak gondok. Jó lenne elkerülni a további pót- és többletmunkákat, és rettenetesen szeretnénk végre eltölteni az első hétvégénket a házban - lehetőleg a közelgő hosszú hétvégén. Szívem szerint óránként hívnám az építésvezetőt, hogy hogy állnak, ma például tudom hogy a beltéri nyílászárókat szerelték és megesz a kiváncsiság, de tudom, hogy nagyon hajtanak, így stresszelni sem akarom.
A blogírást utódainkon, rokonainkon és ismerőseinken kívül (utóbbi két kategória a legritkább látogató a blogon amúgy) saját magam kedvéért művelem főleg, mivel segít átgondolni egy-egy témát, ráadásul kimondottan nyugtató hatású. Így mivel egyébként is esedékes volt a kerttörténet, ráadásul épp a kertésznek beígért idevágó gyűjtőmunkát halogatom hetek óta, itt a nagy alkalom...
A kertet még a kezdet kezdetén megterveztettük, hogy időben kialakuljanak a ház körüli teraszok, járdák, stb... Régi mániám a projekt szemléletű csapatmunka (hú, ez szép volt), de hiába terveztem el, hogy építész és kerttervező majd afféle kreatív brainstorming keretében kihozza a legjobbat a házunkból, sajnos nem jött létre ez a fajta együttműködés, így a jelenleg rendelkezésre álló anyagok valahogy nem alkotnak még egységet.
A fiatal tájépítész pártól korábbi megbízások során mindig precíz, átgondolt és kreatív anyagot kaptunk. Mivel legfeljebb amatőr szinten értek hozzá, ha kertről van szó, pár jelzővel tudom körülírni amit szeretnék, kedvenc növényeket megnevezni, sok fotóval spékelve. Ez esetben a vadregényes századfordulós villahangulat volt a meghatározás, némi cottage feelinggel. Kértünk bujává növő növényzetet, természetes köveket és téglát, tuja- és sövénymentes zöld takarást a szomszédoktól, pár emelt veteményes ágyat, épített játszótér nélküli bújócskázós gyerekparadicsomot.
A tervek elkészültek, és sok minden testet öltött bennük az elképzeléseinkből. Lett benne sok illatos-virágos cserje, fűzalagút és -kunyhó a gyerekeknek, kertbe illeszkedő veteményesek, a ház lépcsőjét elegánsan továbbnyújtó kő lépcsőfokok. És bár tudtuk, hogy véglegesedni csak a kivitelezés előtt fog sok minden, még így is maradt hiányérzetem, mert valahogy túl szabályos, parkszerű még a terv, de nem tudom megnevezni, hogy mit változtatnék rajta.
Generálkivitelezőnk összehozott minap egy kertészvállalkozóval, aki a tervek láttán és a házat ismerve, ugyanarra jutott mint mi, és pár olyan javaslattal állt rögtön elő, amik nagyon biztatóak voltak, így a fiatalember elnyerte a bizalmat, hogy belepiszkálhasson a tervekbe, rajta a világ szeme.
Néhány gazdaságos megoldás, amit a kertben alkalmazunk: az esővíz drain rendszeren történő levezetése a kert öntözésére, melyet kútvíz is kiegészít. Esőkert terve, ahol a kert legmélyebb pontján esős időszakban összegyűlhet a csapadék és ahol vízparti növények veszik fel a többlet mennyiséget. A magas épített falon flórakosarak helyett geotextiles beültetés. És mivel még mindig rengeteg gyönyörű téglánk maradt a kemence bontásából, azt hiszem épülhet egy újabb téglafal a szomszéd pléhgarázsok elé.
Szóval nagyon várom a kertészek módosításait és az árajánlatot, de magam is ígértem fotók formájában inputot a fentieken túl, íme a gyűjtés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése