A kályha: 2. rész

Arra mindenképp jó volt a történeti áttekintés, hogy óhatatlanul inormációt nyertem a cserépkályha működési elvéről, aminek utánajárni ilyen irányú műszaki érdelődés hiányában nem füllött a fogam.

A magamfajta totális laikusok kedvéért: a cserépkályha titka abban rejlik, hogy más fatüzelésű berendezésekkel ellentétben nem igényel folyamatos táplálást, lényege, hogy egy rövid, intenzív felfűtést követően hosszabb időn át adja le a meleget. A kályha belsejében kiépített járatok elősegítik, hogy a hő ne rövid úton távozzon, hanem alaposan átjárja a kályhát, anno is elég volt a cselédnek reggelente jól  befűteni.

Ha már itt tarunk, a cserépkályha - bár ez a módszer tökéletesen gazdaságtalan - többnyire azért épült közvetlenül a fal mellé, hogy egyszeri cselédünk ura megzavarása nélkül, a szoba falán túlról gyújthasson be, amíg amaz másik oldalára fordul hajnaltájt. Egyébként a kályha akkor tölti be tökéletesen funkcióját, ha körbejárható és minden irányba képes meleget sugározni.

A korábbi design-körképet követően – főként kőburkolata miatt - egyre inkább az amerikai verzió vonzott minket, melynek rejtelmeibe jobban beleásva magam fény derült a ’masonry heater’ /vagy ’masonry stove’ hazai megfelelőjére is: ’tömegkálhya’, az eredetihez hívebb verzióban ’téglakályha’ néven fut és - hurrá!- létezik itthon szakavatott kivitelező. 

Tömegkályha elnevezése azért alakulhatott ki, mert ez a kályha kb 2-2.5 tonnát nyom. A cserépkályhához viszonyítva ez az egyik előnye, hiszen tömegénél fogva több hőt képes tárolni, de lássuk a pozitívumokat sorjában:

• Tehát nem csak a tégla, de a lényegesen több samott beépítése miatt is több hő tárolására képes, hosszabb időn keresztül

• Nagyon gazdaságos, 80% fölötti hatásfokával a 10-15 kg fa hőjét 16-24 órán át egyenletesen sugározza

• A tűztér fölött van egy másodlagos, felső égőtér, ahonnan a fából felszabaduló füstök és gázok csak teljes kiégésük után tudnak továbbáramlani, és amely mellesleg megfelelő kialakítás esetén sütőtérként funkcionál: kenyér, hús, pizza, sütemény: remek téli ellfoglaltság!

• A másodlagos tűztérnek köszönhetően rendkívül tiszta, 2-300 fokkal magasabb hőfokú az égés, nincs károsító savas kicsapódás, füstlerakódás

• A viszonylag nagy tűzteret megfelelően hozzáférhetővé tévő üvegajtóval van egy kandallóhatás, ugyanakkor a minimális hamu miatt csak 1-2 hetente kell üríteni, így rendkívül tiszta is

• A szuper-tiszta égés miatt miatt tulajdonképp örök életű, nem szükséges 10-15 évente átrakni

• 5-6 nap alatt megépíthető, égetett téglából, de tetszőleges burkolattal ellátható, feltéve ha az jó hővezető, illetve kaphat akár egy festett vakolatot is

• Kell hozzá a megtervezett konstrukció, a pontos méretezés, a jó minőségű tűztér anyagok, a dilatáció kialakitása, megfelelő tömítés a belső mag és a burkolat között, és a  levegő megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben történő adagolása.


Mi azt találtuk ki még mindehhez, hogy egy hőcserélő segítségével a padlófűtést is rácsatlakoztatjuk a rendszerre, tehát a kazánnak csak akkor kellene rásegíteni a fűtésre, ha a kályha nincs befűtve vagy nem biztosít kellő hőfokot.

A kiszemelt kivitelező – bár annak híve, hogy a kályha minden külső energiaforrástól független maradjon – megerősítette ennek kivitelezhetőségét és megadta a megfelelő hőcserélő rendszer kritériumait és beszerzésének forrását.

Ami a külsőt illeti, még mindig nem kiforrott a dolog a környező burkolatok véglegesítésének hiányában. Szép és hangulatos simán a tégla, de egyelőre valahogy nem passzol.  Így elkezdtünk azután nyomozni, hogy fizikai tulajdonságok tekintetében mely kövek alkalmasak a feladatra. Eredetileg jellemzően szappankövet használnak hozzá, de ez itthon nem fellelhető, illetve bár lenne olyan forgalmazó, aki beszerezné, nem szívesen használnék ennyire idegen anyagot. Az egyik kedvenc ’kőboltom’-ban azt mondták, a kígyókőről tudják, hogy jó hővezető, ezt ajánlják, de ez sem hazai portéka. Ugyanitt találtam egy érdekes bazalt felületet, mely bár török, Badacsony környékének bazaltvulkanikus tanuhegyei között csak kell találjunk hazai változatot.

Az inputokkal felvértezve engedtem kövtekező vidéki munka-túrájára férjemet, melynek során az egyik hazai nemzeti park szakértőjét kérdezte meg a témáról. Megtudtuk, hogy a szappankő és a kígyókő maximum népnyelvi fordulatok lehetnek, így nem született róluk hivatalos álláspont. A bazalt viszont igen, jó hővezető, tehát megfelelhet a célnak. Egy gyors böngészésből megtudtam, hogy a márvány hővezetési tényezői is megegyeznek a bazaltéval, ha valóban megfelel, mindenesetre nagyobb színválasztékot enged...

Nekem az egyszerűség jegyében azért mégis tetszik a simán vakolt-festett változat. Érdekes lehet, de utána kellene néznem, hogy a márvány hatásra hajazó, de annál bizonyára jóval kedvezőb árfekvésű velencei stukkó festés lélegzik-e eléggé ide, de a Farrow & Ball öko-festékei biztosan megfelelnek a célra.

Hát innen haladunk tovább, illetve következik a kínálat feltérképezése, ugyanis 1-1,5 cm vastagságot bír el a kályha, indulhat a burkolólap- és festékkutatás.

Folyt köv....