Noha felborul az időrend - komoly lemaradásom a mozgalmas szeptembernek tudható be - elébe kell vágjak a dolgoknak, mert nagyon izgalmas, hogy elindult a felújítás.
A szuperül együttműködő kivitelezőcsapat nagy lendülettel kezdte bontani a bontandókat.
Utoljára jelen állapotában lefotóztam a téglaégető belső járatait. Továbbra is nagyon sajnáljuk, hogy le kell bontani, de valóban kérdéses volt a szerkezet állapota, és a rendkívül alacsony belmagasság miatt bizonytalan és költséges lett volna egy használható pince/tároló céljára felhasználni. Viszont már most kiderült, hogy a téglák valóban kiváló minőségűek, így kérésünkre - bár bizonyosan lassítja valamelyest a folyamatokat - a műgonddal kiemelt téglák később fennmaradhatnak kerti fal és -út formájában, a fotókat pedig majd talán plakátosítjuk és kiállítjuk a helyére kerülő tárolóban.
A korábbi szuterén szintet kiteljesítendő megkezdődött az alapok feltárása. Persze a mai értelemben előírt alap nemlétezőnek bizonyult, így bár a régi iskolán edződött statikus nem is erőltette volna, a megerősítés mellett döntöttünk, főként, hogy az eddigi alig kétméteres belmagasságból egy élhető belső teret szeretnénk nyerni, így nagyságrendileg 80 cm letöltése szükséges.
Előkerült a már eddig is keresett rakott kút a ház belsejében, ami azért is szerencsés, mert a kialakítandó lépcsőt épp oda kell terhelni. Még jó, hogy az eladó hölgy annak idején egy gyerekkori balesetből kifolyólag jól emlékezett a helyére.
Némi értékmentést még tudtam végezni a romok között, így megmentjük későbbi felhasználásra a fém ablakkereteket, régi szép ajtótokot esetleg könyvespolcnak, egy régi bútor érdekes részeit, néhányat az eredeti burkolatokból emlékbe, találtam egy rakás női magazint a 60-as évekből, pár meglehetősen retro csillárt, elrakattam a nagyon jó állapotú deszkapadló faanyagát, és néhány szabályos betontömböt is megőriztünk polcnak a leendő kültéri téglafalba.
A törmelék mennyisége előtt derűs értetlenséggel állnak a szomszédok, dehát a belső letöltés, valamint a volt garázs alapjának, a válaszfalaknak és a telek szélességét kitevő kemencének a bontása bizony ijesztő méretű halmokat eredményez. Még szerencse, hogy legalább a földes része jól jött a szomszédban, ahol viszont feltölteni kellett egy telekrészt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése