Vitatott, hogy az elnevezés ellenére nem épp New Yorkból indult-e, az mindenestre bizonyos, hogy a ’30-as évek Amerikájának védjegye lett. Az akkor friss és könnyed francia art deco barokkal upgrade-elt átirataként, neoklasszicista inspirációval ötvözte az ókori görög-római művészet és építészet pompáját, merített a regencyből, ázsiai anyagok és motívumok, korábban nem alkalmazott felületek tették nagyon modernné, illetve mindezt idővel egyre inkább megihletette az akkor még csak bimbózó, de máris trenddé vált Hollywood nagyvilági csillogása.
Persze ha az „art deco”, mint megnevezés nem virágkorát követően negyven évvel került volna a köztudatba, akkor lehet, hogy a hollywood regencyt is csak amerikai art deconak nevezik. De a 30-as években még nem létezett elnevezés a Franciaországból importált irányzatra, így az ambíciózus Dorothy Draper, aki felsőosztálybeli barátnői budoárjának csinosítása helyett első nőként közelített az enteriőrtervezéshez üzleti szemlélettel, joggal kapott az alkalmon, hogy tevékenysége egyre népszerűbb produktumát saját brand névvel illesse. A „The Draper touch” által megérintett nagyszabású terekben a túlméretes bútorok dús-mintás luxus kárpitokban pompáztak, a forradalmian vegyített élénk színek és minták között hagyományos részleteket dobott fel a fa fekete lakkozása vagy a kristályos csillogás. Keze nyomán születtek mai napig klasszikusként ismert szövetminták és bútordarabok és olyan híres szállodák igyekeznek megőrizni az általa anno megalapozott image-üket, mint a New York-i Carlyle vagy a chicagói Drake Hotel.
"Te is fiam, Carrie..."
Folyt. köv.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése