A házba érve az a látvány fogadott, hogy a heti munkálatok során nemigen sikerült betartani a kérést, miszerint senki ne lépjen utcai cipőben a házba - becuccolás előtt kezdhetek újra takarítani egy összemászkált és nem épp 'túlfűtött' házban. Ezek után nem voltam rest tárcsázni a generálkivitelező cég fejét: lenne olyan jó konstruktíve beavatkozni, mert eddig tűrtem, de most besokalltam. Amit sikerült sebtiben még összehozni: szent ígéret, hogy 27-ére odavarászolnak gépészt, e-onos területgazdát és gázóra szerelő alvállalkozót és bekötik a gázt.
A ház ura érkezésekor megnyugtatott: a középső szinten és a hálóban viszonylag jó idő van, fürdeni át tudunk menni apósomhoz, fussunk neki békében az ünnepeknek.
A lassan már szokásos nagytakarítást követően berendezkedtünk hát, és nekifutottunk a karácsonyi előkészületeknek.
A sok csomag mellett az ünnepi dekoráció nagy része otthon maradt, mivel azonban a ház olyan gyönyörű, az a kevés is megtette, amivel rendelkeztünk.
Részemről emlékeztettem magam, hogy otthon is szoktam hideg vízben zuhanyozni, a gyerekeknek pedig kölcsönöztünk a helyi mosodából egy nagy méretű lavort, amibe vízet forraltunk reggelenként, így őket sem kellett fürdőbe ingáztatni.
Mivel a következő napokban a családfő komolyan vette a tűz őrzésére vonatkozó ősi kötelezettségét, újraolvasta az instrukciókat, és becsülettel fűtötte a kályhát - eleinte még éjjel is - az eredmény az lett, hogy a negyedik nap környékén a kályha uralta középső szinten és a kémény miatt a háló emeletén is stabil 20-23 C van. A kályha így 24h-ban fűti a tartályt, a vízet viszont csak reggelenként eresztjük a rendszerbe, így a 40 C-os vízben lehet zuhanyozni, és az 1000l-es tartály következtében ebből mindenkinek jut is!
Egyedül a gyerekek szintje 13C-os még csak, nem is erőlködtünk a felfűtésével, így az egyelőre üzemen kívül van, de az ünnepi hangulathoz máskor is hozzátartozik, hogy a nappali egyben játszótér is, a hálóban is kényelmesen elférünk öten, tehát egyelőre így is remekül megvagyunk: a kályha ténylegesen megmentette az ünnepeket.
Sokszor megkövetem gondolatban a kályhást, aki ellen bevallom: kicsit feltüzelt annak idején az építésvezetőnk: "nem szép a kőművesmunka, nincs a szerkezetben semmi különös". Eléggé bosszantott ez akkor, mert tényleg körüljártuk alaposan az egész tömegkályha-kérdést és nagyon hittünk az intézményében. Így viszont egy időre elbizonytalanodtunk ugyan, de a kályha előbb leírt teljesítménye azt hiszem magáért beszél, és mi a látványát is nagyon szeretjük. Szép a régi téglák rusztikus élfelülete a minimál formával, és jó ötlet volt a spotmegvilágítás is. Még hátra van a sütési funkció próbája, de egész nap és persze különösen este nagyon jó mellette ücsörögni, beszélgetni, olvasgatni. Meg is erősödött bennünk többek között az az elhatározás, hogy nem lesz TV a házban.
Az első itteni karácsonyfánk már az ajándékok zömétől megfosztva a készülő bútorzat hiányában még üres beugróban |
Továbbra is kedvencem az ágyunk, most még a három poronty ideiglenes fekhelyével körbevéve. Az ágy mögötti fal sorsa egy következő bejegyzés témája! |
A tapétaajtókról időközben lekerült a tapéta a terv szerint - most már látom, hogy vissza kell kerüljön |
A beépített könyvespolc egyelőre ruhatárként funkcionál és néhány eleme még beépítésre vár, a szemközti tapétaajtós gardróbszekrények polcaival együtt. |
A meggybordó komódba még nem épült be a csaptelep, hiányzik még a tükör és a vitrázs, a cirkót takaró apácarács, de a fürdőt máris imádjuk |
A konyha frontjai és felső elemei remélem a héten érkznek az étkezőasztal lapjával együtt. |
Happy New Year 2013.
VálaszTörlésNem tudom, hogy milyen sűrűn jársz a blogra, de mindenképp írnom kell. A szizál szőnyeg utáni kutatásom eredményeként tévedtem az oldaladra, ami teljesen lenyűgözött. Őszintén szólva az én szívemet is rabul ejtette (volna) ez a villa. Nem találok olyat, ami ne tetszene, még az oszlop is, úgyhogy állandó vendégként jelen leszek legalább virtuálisan, ha már másképp nem megy :))
VálaszTörlésKöszönöm szépen és nagyon szívesen látunk máskor is! :)
Törlés