Még mindig nem érkezett meg a szerződésünk a gázra, bár már elvileg úton van, nagyon ki vagyunk centizve ezzel. Azért a kályhától már melegedő házban legalábbis sok időt töltöttünk, de ez is nagyon-nagyon jó volt végre. Első háztartási beszerzésként szert tettünk egy porszívóra és egyéb tisztítóeszközökre, amiket azon frissiben be is vetettünk, ezúttal magunk is nekiestünk a háznak.
Szombaton ismerőseink jöttek megnézni a házat, jó érzés volt vendégeket is fogadni már.
Nem sokáig örülhettünk azonban, mert amíg a 'tárlatvezetés' közepette jártuk a helyiségeket, más látogatónk is akadt. A besurranó tolvaj a kert felöl érkezett, és mindössze három-négy lépést kellett megtennie a kertajtóból a ház urának aktatáskája és a vendégfeleség kézitáskája eléréséért. Sajnos profi volt az illető - a szintén szerteheverő telefonokat nem vitte magával, és a kézitáskában lévőt is hamar kikapcsolta, még azt is felmérte, hogy az amúgy dekoratív pelenkázótáskát viszont nem érdemes vinni.
Nem az elvitt értékek miatt vagyunk dühösek: a laptop feltörhetetlen fallal védett, az adatok 'felhőn ülnek', más nem is tudja használni. Papírokkal, kulcsokkal sem sokra megy az illető, 2-3.000.- Ft készpénzre tett szert mindössze. A féktelen harag annak szól, hogy kb ugyanabban az időpontban küldtem fel a 7 éves gyerekemet valamiért, amikor a dolog történhetett - vajon mi lett volna ha épp összefut vele?; annak, hogy még így is, az amúgy este 8-kor fekvő gyerekeimet úgy éjfélre sikerült megynugtatni a nyomrögzítés, stb.. tortúrája után, pedig nálunk higgadtabban kevesen vezényelték volna le az egészet; annak, hogy be kell zárkóznom a saját házamba a saját telkemen, és úgy kell érezzem nincs a családom biztonságban - mi lesz velünk nyáron? Azt reméltem: nyitott ablakoknál, teraszajtóknál alszunk - na jó, nem a gyerekek - de akkor is... Hogy a tőlem kapott tárcát, tollat, táskát elvitte, amik személyes emlékek.
Óriási szerencséje az illetőnek, hogy a biztonságtechnikai rendszer a héten fog csak kiteljesedni. Ha véletlenül olvassa a blogot (remélem azért nem), csak annyit üzennék, hogy többet nem érdemes próbálkoznia, főleg mert a jövőben sem szándékozunk értéket tartani a házban; hogy remélem jól átgondoldta: vajon mit szólna ha az ő családját figyelné kintről valami szemétláda azt lesve mikor törhet rájuk; hogy akkora összegből kelljen a boldog ünnepeket fedeznie, amennyit tőlünk elvitt; és hogy a férjemmel semmiképp ne akarjon összefutni "egy sötét sikátorban", de főleg telekhatáron belül - tényleg nem az aktatáskája miatt, annál sokkal dühösebb.
De erről ennyit.
A házzal kapcsolatban amúgy fejlemény, hogy készül a hálószoba falkazettázása és a gyerek fürdő falburkolata is majdnem teljes.
 |
| Itt még az alsó lábazat és a párkány nélkül |
 |
| Bár más a hatása az erdetihez képest, lehet, hogy nem ártanak az erősebb színek a deszkáknak. ...vagy legyen pasztelesebb? |
 |
| Ez volt az egykori ihletadó felület, a fotón "Zita kezeitől megáldva" :) - azért kevésbé harsányak ezek az árnyalatok |
Imádom a zuhanyzónkat, alig várom, hogy melegvíz is folyjon benne
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése